Határidő: 2019.01.20.
A kép:
Anyuci:
Váratlan szerelem…
Váratlan szerelem volt a miénk,
egy kőbe zárt boldogság az út közepén,
véletlen volt a találkozás,
vihar sodort partra egy hajóút után,
feküdtünk a homokos parton,
mint a kirakós játék összesodródtunk,
a csend beszélt helyettünk, megtört a varázslat,
életre kelt köztünk minden mozdulat,
mind a ketten visszavágytunk,
nászajándékul tengeri utat kaptunk,
visszavárt minket a tenger mélysége,
ahol örökre együtt lehetünk kéz a kézbe.
Orosháza, 2019.02.01.
Zolcsi:
Azon az őszön...
Azon az őszön a pár,
Kint állt az utcán.
Sütött a Nap,
De kitört a Vulkán.
Átölelték egymást,
Mint a Szél a fákat.
Ez itt az utolsó perc,
Így tovább már nem várhat,
Hogy egymás fülébe súgják;
"SZERETLEK!
Az életem elmúlhat,
De akkor sem feledlek.
És ha majd odaát
Rám tekint az Isten,
Ezt kérem majd tőle,
Legyünk újra itt lent.
És megint láthatom
Ragyogó arcodat,
Nem számít mi vár ránk,
Az utazás mit tartogat!
Csak nézlek majd,
Te pedig mosolyogsz.
S a nász előtt majd
Csendesen kézen fogsz.
Lecsaphat a vihar,
Mert már nálam az ajándék.
Hisz bármíly nagy a Földgolyó
Szebbet úgysem találnék.
Véget ért a hajóút,
nem keresek tovább!"
Ezen a kis szigeten
Ért véget a világ.
2019.02.06., Mezőkövesd
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.