Határidő: 2017.11.24.
Anyuci:
Ébrenlét
Ahogy a nappalok és éjszakák
követik egymást,
úgy haladnak a hónapok,
talán egy kicsit lassítanám!
Mióta hosszabbak az éjszakák,
a házra korábban sötétség száll,
gyakran már ébren is kísért az álom!
Az ébrenlét vendég nálam,
halkan elvagyunk,
jól ismerjük egymást!
Részemről már nem jeges
a fogadtatás,
ha álmodozom,olyan
melegség járja át a szobát!
Talán egyszer megtanulom,
hogyan kellene éjszaka aludnom,
addig is bagolyként fekszem,
és pacsirtaként várom a holnapom!
Orosháza,2017.11.13.
Zolcsi:
Hideg a tenyér...
Hideg a tenyér,
ha nem markolja más.
Jeges gyötrelem
minden szívdobbanás.
A lélek egyre vágyik
majd elmormol egy imát,
de közben mégis fázik,
És elkövet egy hibát.
Az álmaiba bújik,
s ott jól betakarózik.
Majd elhiszi azt csendben,
hogy minden így van rendben.
Telnek a hónapok,
és üres a ház,
a becsapott lélek persze
mindent megmagyaráz.
Pedig tettek nélkül sajna,
hiába várod,
hogy ne csak vendég
legyen vagy egy álom.
Az aki holnap megfogja a kezed.
Hogy Ő legyen a társad, a párod,
Az egész életed.
Orosháza, 2017.11.23.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.